A rugalmasságra törekvő munkavégzési formák kedvezően hatnak a termelékenységre – Interjú Dr. Makó Csabával, a HUN-REN Társadalomtudományi Kutatóközpont kutatójával, a Ludovika Nemzeti Közszolgálati Egyetem Professor Emeritusával

A platform munka vizsgálatával a 2010-es évek közepétől foglalkozik és a témában számos hazai, valamint nemzetközi kutatásban vett részt. Több mint 300 tudományos publikációja jelent meg, legutóbbi munkája a „21. századi kapitalizmus: a platformmunka modellje és gyakorlata” című tanulmány a platformmunka fejlődő környezetét és a modern kapitalizmusra gyakorolt ​​​​hatásait vizsgálja. Ennek kapcsán a platformmunka, hibrid- és távmunka korlátairól és lehetőségeiről kérdeztük.

Interjú Dr. Makó Csabával, a HUN-REN Társadalomtudományi Kutatóközpont kutatójával, a Ludovika Nemzeti Közszolgálati Egyetem Professor Emeritusával.

MTMSZ: Mi volt ennek az átfogó platformmunkával kapcsolatos tanulmánynak az elsődleges célja? Hogyan járul hozzá ez a tanulmány a 21. századi kapitalizmus elméletének és gyakorlatának megértéséhez? 

M.Cs: A pandémia (2019-2021) óta kiemelt figyelmet fordítunk az olyan új munkavégzési formák, mint a távmunka és a hibrid munka alkalmazásának lehetőségeire, ösztönző és akadályozó tényezőire. 

A legutóbbi, magyar nyelvű tanulmányunk a platformmunka gyors terjeszkedését dokumentálja az alacsonyan képzett szolgáltatásoktól, mint például az ételszállítás, fényképválogatás, az olyan magasan képzett szakmákig, mint például a programozás és a fordítás.

Sajnos a platformmunka fogalom használatában nincs egyetértés (konszenzus) a témával foglalkozó elméleti és gyakorlati szakemberek körében. Ennek ellenére, a munkát közvetítő platformok következő főbb típusait lehet megkülönböztetni: egyik az online web-alapú platformok, másik a helyi szolgáltatásokat nyújtó platformok. Előbbieket további csoportokra lehet osztani az ellátott feladatok típusa szerint: szabadúszó és verseny-alapú platformok (pl.: 99designs, Kabanchik, Upwork); mikro-feladatok közvetítésére szerveződő platformok (pl.: AMT, Clickwork, Microworkers); programozási platformok (pl.: Codeforces, HackerRank, Topcoder); orvosi tanácsadással foglalkozó platformok (pl.: 1Doc3, DocOnline, MDLive).

A helyi platformok, ahol a szolgáltatás megrendelője és teljesítője fizikailag is találkozik, a következő öt csoportra oszthatók a szolgáltatások típusai szerint: személyszállítás/taxi (pl.: Bolt, Über), ételkiszállítással foglalkozók  (pl.: Wolt, Foodpanda, Foodora), továbbá olyan otthoni szolgáltatásokra szerveződő platformok, mint a masszázs, a hajvágás, kisebb ház körüli munkák, szépségápolás stb. (pl.: Doit4u, Task Rabbit, Urban Company); házimunkákat közvetítő platformok (pl.: Batmaid, BookMyBai, SweepSouth) és végül az (otthoni) ápolásra szakosodott platformok (pl.: Care24, CareLinx, Greymate Care).

A platform munkavégzők száma napjainkban még nem jelentős, ennek ellenére jelentősek a regionális különbségek. Például az Európai Szakszervezeti Kutatóintézet (European Trade Union Institute – ETUI) az interneten és a platformon keresztül végzett munkavégzés változatos formáival foglalkozó legfrissebb 14 országban készült felmérése foglalkozott ezzel. A felmérést a COVID-19 idején, 2021. március 5. és 2021. május 9. között végezték. Mivel a pandémia miatt személyes interjúk nem voltak lehetségesek, a kutatók a számítógép által támogatott telefonos interjútechnikát (Computer-Assisted Telephone Interviewing – CATI) alkalmazták. Összesen 24 108 válasz érkezett a felmérés során feltett kérdésekre.

A felmérésből kiderült, hogy a résztvevők mindössze 4,3%-a végzett platformmunkát a megelőző 12 hónapban. A platformmunka legnagyobb arányban Írországban (6,5%) és Szlovákiában (5,7%) fordult elő, míg a legalacsonyabb arányt Magyarország (2,5%) és Románia mutatta. Romániában, Lengyelországban, Magyarországon és Görögországban a platformmunkavégzés intenzitása az átlag alatt maradt.

A platformmunka mint fő jövedelmi forrás – Írország kivételével – minimális szerepet játszik a résztvevő országokban. (Piasna et al., 2022, in_ Ződi, Makó, Illéssy: 2023:18-19)

MTMSZ: 2019-2020 között, a pandémia idején a gazdasági és közszféra szervezeteinek világszerte gyorsan kellett alkalmazkodniuk a munkavégzés radikális megváltozott (fizikai-érintkezés elkerülésének meghatározó szerepe) körülményeihez. A távmunka látványos térnyerésének lehettünk tanúi. A távmunkával kapcsolatban számos kutatást végeztek az EU-ban már a 21. sz. első évtizedében. (Makó, Illéssy, Csizmadia, 2008). Mi volt az eredeti célja ennek a munkavégzési formának és mennyire kiterjedt ma Európában? 

M.Cs: A pandémia katalizátorként működött, a távmunkát a marginális munkaformáról a főáramú munkaformává emelte, különösen az Egyesült Államokban és Európában is.  
A járvány, mint azt korábban már jeleztem, a fizikai kommunikáció tiltása ösztönözte a távmunka elterjedését. Becslések szerint az EU-ban a távmunka aránya 3-5%-ról akár egyharmadra is emelkedett. Hozzá kell tenni azt is, hogy az EU-ban az összes foglalkoztatás körülbelül 36%-a alkalmas távmunkára, ami összhangban van a COVID-19 krízis alatti valós idejű felmérésekkel. Például, a pénzügyi szolgáltatásokban dolgozók 93%- valamint az információs és kommunikációs szektorban dolgozók 79%-a alkalmas a távmunkára. Ezzel szemben az egészségügyben csupán az állások 30%-a, a kiskereskedelemben 27%-a, míg a szálláshelyek és vendéglátóiparban mindössze 16%-a alkalmas a távmunka végzésére. A szektorok közötti különbségek jelentősek, mivel jelenleg nem minden munkatípus esetében alkalmazható a távmunka. Bizonyos esetekben a személyes jelenlét továbbra is elengedhetetlen. (Sostero, Milasi, Hurley, Fernandez-Macias, Bisello, 2020:22.)

MTMSZ: Ön szerint milyen hosszú távú hatásai lesznek a távmunka és főleg a hibrid munkavégzés térnyerésének? Melyik munkavégzési forma rendelkezik nagyobb társadalmi és gazdasági előnyökkel a jövőben, és miért?

M.Cs: Az olyan rugalmasságra törekvő munkavégzési formák, mint például a távmunka, főleg pedig a hibrid munkavégzés (az otthoni és az irodai munkavégzés kombinációja) kedvezően befolyásolja a munka és a munkán túli („work & life balance”) tevékenységek egyensúlyát, a munkaerő stabilitását és a munka termelékenységét. (Nature, 2024)

A hibrid modellt a munkavállalók által kívánt rugalmasság és a munkáltatók által felvetett teljesítménybeli aggályok közötti kompromisszumként értelmezhetjük. Azonban nem hallgathatjuk el, néhány sztár cégvezető, például Elon Musk, határozottan ellenzi a hibrid munkavégzést és a látható, fizikai ellenőrzést részesíti előnyben. A Musk és a hozzá hasonló vállalatvezetők (pl. JP Morgan Chase, a Goldman Sachs és a Citigroup) törekvéseit a munkavállalók munkahelyi fizikai megjelenésével kapcsolatban nem támogatják megbízható empirikus kutatások. 

Mindezek alapján egyáltalán nem meglepő, hogy a fő munkaerőpiaci tendencia ennek az ellenkezőjét jelzi: a munkahelyi és otthoni munkavégzés kombinációját képviselő hibrid munkavégzési formában napjainkban már 100 millió európai és USA munkavállaló dolgozik az egyetemi végzettséggel rendelkezők körében. Európában, az otthoni munkavégzők aránya legalacsonyabb Görögországban (fél nap/hét), legmagasabb Finnországban, Németországban és Hollandiában (1 nap/hét). (Aksoy, at. al. 2023)

M.Cs: A világ harmadik legnagyobb – kínai – globális utazási cégénél (35 000 alkalmazott) , a Trip.com-nál végzett és a „Nature” 2024-es számában publikált kutatás tapasztalatai szerint, a hibrid munka javítja a munkavállalók megtartását (radikális csökkentette a fluktuációt) a munkával való elégedettségét és a munka termelékenységét. Főleg a nem vezetői pozíciókban, a több, mint másfél órát bejárással töltők és a nők körében. 

A kutatás eredményei alapján, a cég felső vezetése kiterjesztette a hibrid munkavégzési formát az összes munkavállalóra. (Fő indok: egy dolgozó kilépését követően az új munkatárs felvételének és kiképzésének költsége: 20 000 USD, miután a hibrid munkában dolgozók körében 30 %-al csökkent a fluktuáció, a hibrid munka révén több millió dolláros megtakarítással számoltak.) A személyes találkozások javítják a kommunikációt, lehetőséget adnak a közös ötletelésre és problémamegoldásra (az un. water cooler effektus).

Saját tapasztalatom is az, hogy bizonyos esetekben a csapatmunka sokkal eredményesebb tud lenni személyes jelenléttel, mint számtalan Zoom vagy Teams megbeszéléseken. A személyes megbeszéléseknek más a dinamikája, és például innováció szempontjából ennek nagyon fontos szerepe van. Ezt alátámasztja Carl Frey, az Oxford Egyetem kutatójának kutatása, amely szerint a távmunka akadályozhatja az áttörő innovációkat. Egyelőre úgy látni, hogy a távolról dolgozó csapatok kevésbé valószínűleg tudnak forradalmi eredményeket elérni ellenben azokkal, akik az irodában dolgoznak. (Bloom, Han and Liang, 2024)

Az interjúban hivatkozott tanulmányok:

Aksoy, C. G., Barrero, J. M., Bloom, N., Davis, S., Dolls, M., & Zarate, P. (2024). How and why work-from-home rates differ across countries and people. In VOX EU CEPR. https://cepr.org/voxeu/columns/how-and-why-work-home-rates-differ-across-countries-and-people

Bloom, N., Han, R., & Liang, J. (2024). Hybrid working from home improves retention without damaging performance. Nature. https://doi.org/10.1038/s41586-024-07500-2 

Makó, Cs., Ződi, Zs., Illéssy, M. (2023) A 21. századi kapitalizmus: a platform munkavégzés modellje és gyakorlata, (A társadalmi és jogi szabályozás kihívásai), Budapest: Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság, (NMHH), p. 37, https://onlineplatformok.hu/files/cd3a3e9f-b8c0-46d0-a71b-76853f0fcf2c.pdf 

Makó, Cs., Illésy, M. Csizmadia, P. (2008) Munkahelyi innovációk és a termelési paradigmaváltás kapcsolata. A távmunka és a mobil munkavégzés példája, Közgazdasági Szemle, L.V., évfolyam, december, 1075-1092 

Piasna, A., Zwysen, W., & Drahokoupil, J. (2022). The platform economy in Europe. Results from the second ETUI Internet and Platform Work Survey. ResearchGate. https://www.researchgate.net/publication/358817358_The_platform_economy_in_Europe_Results_from_the_second_ETUI_Internet_and_Platform_Work_Survey 

Sasvári Péter (2024) Mit állít a tudomány a hibrid munkavégéséről – és hogyan lehet azt sikeressé tenni, Budapest: NKE Államtudományi Hírlevél, https://natk.uni-nke.hu/kutatas-tudomanyos-elet/allamtudomanyi-hirlevel/allamtudomanyi-hirlevel-2024

Sostero, M., Milasi, S., Hurley, J., Fernandez-Macias, E., & Bisello, M. (2023). Teleworkability and the COVID-19 crisis: potential and actual prevalence of remote work across Europe. IZA Journal of Labor Policy, 13(1). https://doi.org/10.2478/izajolp-2023-0006 

Az interjút készítette: Ehlers Diána, a Magyar Távmunka Szövetség tagja

Szeretne hazai munkáltatóktól távmunka jó gyakorlatokat megismerni?

A “Mérlegen a hibrid munkavégzés – Trendek és vállalati jó gyakorlatok a távmunka új korszakában” Szakmai Konferencián olyan vállalati szereplőkkel találkozhat, akik már a pandémia előtt is vezető szerepet töltöttek be a rugalmas foglalkoztatásban!

Megnézem a Konferencia programját!