HVG 2. rész: home office előnyei munkáltatóknak

A magyarországi cégek döntő többsége ugyan az “egy alkalmazott, egy íróasztal” modellt preferálja, de már idehaza is szép számmal találhatunk magunknak olyan állást, ami nem igényel mindennapos bejárást. De miért érheti meg egy cégnek, hogy időnként távmunkában foglalkoztasson valakit? A kisebb helyszükséglet csak a legismertebb előnyök egyike, bőven van még más is a pakliban.

A munkavállalók oldaláról már bemutattuk a home office előnyeit, ám a távmunka feltétele nemcsak a dolgozón, a munkáltatón is múlik. Annak ellenére, hogy a legtöbb hazai cég még mindig az irodában végzett munkát részesíti előnyben, már bőven akadnak olyanok is, amelyek kihasználják a technológia adta lehetőségeket: ezek elsősorban az IT-szektorban elhelyezkedő külföldi, de magyarországi irodával rendelkező nagyvállalatok. Ők hozhatnak szemléletváltást a magyar piacra.

A kevesebb több

Ha egy irodában kevesebb embert kell „leültetni”, az kézzel fogható hasznot termel a cégnek – például azzal, hogy kisebb irodát kell bérelni, vagy kevesebb lesz a rezsiköltség –, ráadásul ez egyben lépés környezetbarát munkahely státusz felé, ez pedig egyre több munkavállaló számára fontos. A távfoglalkoztatásban dolgozók például nem ingáznak naponta oda-vissza az iroda és az otthonuk között, ezzel pedig nem csak a bejárás céges költségtámogatása, hanem a légszennyezettség is csökken.

Amellett, hogy a home office-t előnyben részesítő cégek energiát spórolnak, az sem mellékes, hogy jóval produktívabb alkalmazottakat tudhatnak magukénak. Több felmérés is igazolja, hogy a home office-ban dolgozók hatékonyabb munkavégzésre képesek, mint a hagyományos irodai térben foglalkoztatottak – a termelékenység adott esetben elérheti az 50-70 százalékos növekedést is.

Könnyebb megtartani a tehetségeket

A cégek szempontjából az egyik legfontosabb dolog, hogy alkalmazottaik lojálisak legyenek, ehhez pedig nagyban hozzájárul az, ha a munkáltató időnként lehetőséget biztosít a távmunkára. A Microsoft Magyarországnál gyakorlatilag az összes alkalmazott élhet a home office adta lehetőséggel, olyannyira, hogy ezt már a munkaszerződésbe is belevette a cég. „Gyakorlatilag mindenki rugalmas, kötetlen munkaidőben dolgozhat. Ehhez minden szükséges eszköz a rendelkezésükre áll, így minden egyes alkalmazott eldönteti, hogy mennyi időt dolgozik, és hogy ezt az irodában, otthon, vagy valahol máshol teszi meg” – mondta el a hvg.hu-nak Friedl Zsuzsanna, a cég HR-vezetője. „Ma már egy fontos hívószó a tehetségek számára, ha a cég azt mondja: nem számít, hány órát töltesz a munkahelyeden, mert a teljesítmény a lényeg. Az informatika az a szektor, ahol az alkalmazottak legtöbbje 120 százalékkal végzi a munkáját, így nagyon fontos, hogy ezt rugalmasan tehesse meg, hiszen mindenkinek más az a napszak, amikor a maximumot tudja kihozni magából. Ha ez a lehetőség adott, a dolgozó is szívesen marad majd a cégnél.”

Hasonlóan vélekedik a Telenor humánerőforrás-szakértője, Steigerwald Zsuzsa is. A cég 2008 óta biztosítja munkavállalóinak a home office lehetőségét, ezzel reagálva többek között a munkaerő-piaci igények változására. „A távmunka és a rugalmas foglalkoztatás egyre fontosabbá válik az álláskeresőknél. A cégcsoporton belül is számos olyan példa van, hogy a tudást szeretnénk nemzetközi szinten megosztani, de az adott kolléga nem feltétlenül szeretne költözni, így viszont virtuális csapatokban is el tudja végezni munkáját. Ez nagyban hozzájárulhat ahhoz, hogy a későbbiekben továbbra is a mi munkavállalónk maradjon” – állítja a szakértő.

Kevesebb a betegszabadság

A távmunka munkavállalókra gyakorolt pozitív hatását nemcsak a teljesítmény növekedésében, hanem a betegség miatt kivett szabadnapok csökkenésében is érezhetik a cégek. A Ricoh Hungary Kft-nél alig fél éve vezették be a távmunka lehetőségét – a raktáros kollégát kivéve mindenkinek lehetősége van rá, hogy otthonról dolgozhasson –, de a betegszabadságban töltött napok számán már most érződik a home office hatása. „2010-ben átlagosan 8 napot töltöttek a kollégák betegszabadsággal, 2012-ben ez 5,7 nap volt. Nemrég zártuk le a 2013-as pénzügyi évet, amiben már a távmunka is szerepel, és a tapasztalataink szerint ez tovább csökkentette a hiányzások számát: az elmúlt évben ez átlagosan 3 napot jelentett” – árulta el a hvg.hu-nak Schlemmer Noémi, a Ricoh Hungary HR-vezetője.

A kevesebb hiányzás többek között annak is köszönhető, hogy a távmunkában dolgozó alkalmazottak nem fertőzik le egymást, az enyhébb lefolyású betegségek pedig nem feltétlenül jelentik azt, hogy az alkalmazott nem tud dolgozni, csupán azt, hogy néhány napig otthon kellene maradnia. A home office nyújtotta lehetőséggel élve azonban kevesebb kolléga és rövidebb ideig esik ki a munkából, ami hosszú távon szintén a cégnek hajt profitot. Emellett az sem mellékes, hogy ha esetleg nem a dolgozó, hanem a gyermeke betegszik le, akkor sem kell a dolgozónak külön szabadságot kivenni.

Szentháromság: laptop, telefon, (mobil)net

Ahhoz, hogy a munkavállaló el tudja végezni a napi feladatait, elengedhetetlen, hogy az őt alkalmazó cég biztosítsa az ehhez szükséges feltételeket. Egy irodában végezendő munka esetén ez az íróasztal mellett a számítógépet, a telefont és egyéb olyan tartozékokat jelent, ami a munkához kellhet – és nincs ez másként a távmunkában dolgozók esetében sem.

A home office egyik legfontosabb és elengedhetetlen kelléke az internetkapcsolat. Ilyenkor a cég vagy maga fizeti az alkalmazott internet-előfizetését, vagy saját mobilnetet biztosít, hogy a munkavállaló bárhol, bármikor beléphessen a szükséges rendszerekbe. Ezenkívül notebookot, és a legtöbb esetben telefont is kap a dolgozó – hogy ez utóbbi okostelefon-e, illetve, hogy ezen felül milyen pluszkellékeket kap még, az változó, és nagyban függ attól, milyen cég alkalmazásában áll az illető, de az IT-szektorban a legkorszerűbb eszközök a jellemzők.

A Telenor például laptoppal, mobiltelefonnal és mobilinternettel támogatja a dolgozók rugalmas munkavégzését. „A csoportokon a legfrissebb technológiát teszteljük, a hagyományos laptop helyett például hibrid táblagépekkel dolgozhatnak, ami természetesen a cégnek is fontos visszacsatolás, hogy melyikkel mennyire elégedettek” – árulta el Steigerwald Zsuzsa. A Microsoftnál is hasonló a helyzet: itt laptopot, okostelefont és egy smart kártyát kapnak a munkavállalók – utóbbi biztosítja számukra, hogy a cég különböző hálózataihoz kívülről is hozzáférjenek. Az utóbbi vállalatnál már odáig fejlődött a dolog, hogy mára nincs olyan meeting a cégnél, ahol kötelező lenne az irodában ülni, konferenciabeszélgetésként is részt lehet venni benne.

Persze nemcsak a mobilkommunikációs eszközök azok, amelyeket egy dolgozó megkaphat: a Ricoh-nál a laptopok és okostelefonok mellett a home office miatt az irodában „feleslegessé” vált, jó állapotban lévő bútorokat (íróasztalokat) hazavihették a dolgozók, így segítve az otthoni infrastruktúra kialakítását.

Sok lehetőségük van a cégeknek

A távmunkát szerencsére az EU is egyre jobban támogatja, így a cégeknek egyre több lehetőségük van rá, hogy valamilyen pályázati forrásból alakítsák ki a távfoglalkoztatást. Magyarországon jelenleg csak ezek állnak a vállalatok rendelkezésére (tisztán hazai forrás erre nincs), ugyanakkor jó hír, hogy a 2014–2020-as uniós költségvetési ciklusban „a foglalkoztatást és a munkavállalói mobilitás ösztönzését” is célként tűzte ki az EU.

“A 2000-es évek elején a cégek elsősorban eszközvásárlásra és bértámogatásra igényelhettek pályázati forrást, majd 2010-től a családbarát, anyabarát munkahelyek megteremtése vált az elsődlegeses céllá. A jelenlegi, 2014-től 2020-ig terjedő időszakban az Emberi Erőforrás Operatív Programban jelenhet meg az a lehetőség, amit a cégek a távmunka támogatására igényelhetnek” – tudtuk meg Paprika Márktól, a Magyar Távmunka Szövetség elnökségi tagjától. “Erről pontosat egyelőre még nem lehet tudni, a részletes kiírások 2014 szeptemberétől várhatóak. Irányvonalak viszont már vannak, a kormány nemrég döntött a prioritásokról.”

Megfordul a trend

Úgy tűnik tehát, a következő hét év lesz az, amikor a távfoglalkoztatás Magyarországon is nagyobb lendületet vehet. Ez nemcsak a munkavállalóknak, a cégeknek is igen előnyös lenne, hosszú távon ugyanis mindkét fél profitálhat a home office-ból, a dolgozók munkájához szükséges infrastruktúra kialakítása a pályázatoknak köszönhetően pedig közel sem kerül annyiba, mint amennyi hasznot hoz ez a cégnek.

Forrás: Pavló Péter, HVG, 2014.04.29