A jövő munkahelyén a technológia újradefiniálja a távolságot és az időt – Interjú Kónya Lászlóval, a Deutsche Telekom IT Solutions Hungary ügyvezető igazgatójával

Interjú Kónya Lászlóval, a Deutsche Telekom IT Solutions Hungary CEO-jával a távmunka és hibrid munkával kapcsolatos kihívásokról, valamint a mesterséges intelligencia szerepéről a munkaszervezésben.

MTMSZ: Milyen mértékben volt jelen a hibrid és a távmunka a DT-ITS-nél a COVID-19 járvány kitörése előtt?

K.L.: A távmunkát több mint egy évtizede alkalmazzuk, a pandémia előtt a munkatársak mintegy 30%-a már ilyen szerződéssel dolgozott. Akkoriban a távmunka egy kiváltság volt, melyet a bizalomra érdemes kollégák élvezhettek. Rendszeresek az üzletmenet-folytonossági tesztjeink, így amikor a COVID-19 megérkezett, infrastruktúránk készen állt arra hogy szükség esetén akár az összes szolgáltatást otthonról végezzük. A távmunkára való teljes átállás azonban mentálisan kihívást jelentett, hiszen sokan nem voltak felkészülve a helyzet kezelésére.

MTMSZ: A COVID idején mi okozta a legnagyobb nehézséget a távmunka átállásban, és hogyan kezeltétek ezeket?

K.L.: 2020 januárjától már figyelemmel kísértük a COVID-19 terjedését, és február végére világossá vált, hogy a helyzet súlyosbodik. Az első budapesti eset megjelenésekor döntöttünk úgy, hogy három napon belül minden munkatársnak át kell állnia teljes távmunkára. Elsődleges szempontunk a kollégák biztonsága és szolgáltatásaink folyamatosságának megőrzése volt.

A kihívások között kiemelném a vezetők felkészítését, hogy megfelelően motiválják csapataikat az új környezetben. Rendszeresen értékeltük a csoportok teljesítményét, és ahol szükséges volt, közvetlenül beavatkoztunk. A  kevésbé tapasztalt vezetőink egy része azt gondolta, hogy semmit nem kell változtatnia a virtuális térben, pedig hamar kiderült hogy itt sokkal több proaktivitásra van szükség a vezetés minden területén.

A HR-nek is kulcsszerepe volt az új kollégák beléptetésében, vezetői tréningek és a mentális egészség megőrzését támogató programok megszervezésében. A legnagyobb kihívást azonban a csapatkohézió fenntartása jelentette, amely teljesen más dinamikával működik most, mint a pandémia előtt.

MTMSZ: Hogyan lehet olyan dinamikus környezetet teremteni online, ami az új kollégák betanítására alkalmas és abban segíti őket, hogy könnyen megtanulják a munkakörükbe tartozó feladatokat és a csoporthoz is „kapcsolódjanak”?

K.L.: A koronavírus idején és azóta is az interjúk nagy részét online bonyolítjuk le. A jelöltek 90%-ával személyesen nem találkozunk, mielőtt munkába állnának. Különösen a fiatal kollégák esetében, kiemelt figyelmet fordítunk a hatékony betanításra és támogatásra. A hibrid munkavégzés és a technológia lehetőségeit kihasználva folyamatosan fejlesztjük módszereinket, hogy a távolság ne legyen akadály.

MTMSZ: Mi a legnagyobb különbség a csapatkohézió szempontjából a távmunka és a hibrid munkavégzés között?

K.L.: Kezdetben teljes home office-t alkalmaztunk, de két évvel ezelőtt arra kértük a kollégákat, időnként térjenek vissza az irodába és ennek időpontját saját belátásukra bíztuk. Ez a rendszer körülbelül egy évig működött, azonban hamar nyilvánvalóvá vált, hogy nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. A munkatársak többsége hosszú időn át nem látogatta az irodát, ami már szélsőségesnek tűnt. Az ma már extrémnek számít, hogy bár elvileg együtt dolgozunk, mégsem találkozunk személyesen akár két éven keresztül.

Idén január óta már hetente mindenki legalább egyszer bejár az irodába. Ez a hibrid megoldás jól illeszkedik a mai munkapiaci trendekhez, és egy jó kompromisszumot jelent. Ez az egy nap segít fenntartani a csapatkohéziót és javítja az együttműködést, de persze vannak kollégák, akik heti több napot is szívesen benn töltenek az irodában.

A heti egy nap irodai jelenlét bevezetése a mai piaci környezetben, ahol a legtöbb vállalat heti két-három napot vár el az alkalmazottaktól, ideális megoldásnak bizonyult. E döntésünk legfőbb mozgatórugója a személyes találkozásokerősítése volt, hiszen meggyőződésünk, hogy a csoportoknak több időt kell együtt tölteniük ahhoz, hogy visszanyerjék a korábban megszokott dinamizmust és hatékonyságot.

MTMSZ: A DT-ITS-nél a teljes távmunka időszaka után bevezették a hibrid munkavégzést. A munkavállalók érezhetik úgy, hogy a távmunka által nyújtott szabadság így már nem adatik meg nekik? 

K.L.: A fluktuációnk csökkent az elmúlt évhez képest, és a szakszervezetek is pozitívan értékelték a heti egy nap irodai jelenlétet. Magyarországon kevés cég kínál ma teljes távmunkát, a munkaerőpiac a heti két-három nap irodai jelenlét felé ment el. A kollégák többsége értékeli, hogy csak heti egy napot kell az irodában tölteniük, de természetesen bejöhetnek többször is ha szeretnének.

MTMSZ: A csoportvezetők kihívásairól korábban már esett szó. Azok, akik jelenleg ilyen pozícióban dolgoznak a DT-ITS-nél, többségük már a COVID-19 járvány előtt is ebben a szerepben volt, vagy már eleve a távmunka vagy hibrid csoportok menedzselésére lettek felvéve?

K.L.: A vezetők a COVID-19 előtt nem dolgozhattak home office-ban, így számukra ez személyesen is új kihívás volt. Bár folyamatosan nevezünk ki új vezetőket, a többségük már a járvány előtt is ilyen szerepkörben dolgozott. Elvárjuk tőlük, hogy heti legalább három napot töltsenek az irodában, mivel a személyes megbeszélések hatékonysága nem helyettesíthető teljesen a virtuális értekezletekkel.

MTMSZ: A jövőre vonatkozóan esetleg van olyan tervezett változtatás, ami több napot írna elő a kollégáknak az irodában?

K.L.: A heti egy nap irodai elváráson nem tervezünk változtatni. Ez az egy nap egy gondosan megválasztott kompromisszum, amellyel még mindig a legrugalmasabb munkaadók közé tartozunk. Bár néhány kollégánk kifejezte aggodalmát ezzel kapcsolatban, azt látjuk, hogy sokan kihasználják az irodai napokat, sőt, nemcsak a vezetők, hanem számos munkatárs is heti két-három alkalommal bejár dolgozni.

Az egy nap irodai jelenlét segít megteremteni az egyensúlyt, erősíti a csapatkohéziót és növeli az együttműködés hatékonyságát. Az iroda szerepe is jelentős átalakuláson ment keresztül nálunk: míg korábban az irodáink 80%-a munkaállomásokból és 20%-a tárgyalókból állt, mostanra ez az arány közel 50-50%-ra módosult.

A teljes távmunka úgy vélem, hogy kiválóan működik ott, ahol nincs szükség csoportmunkára. Ahol a dolgozók a munkájuk nagy részét teljesen önállóan végzik, ott a teljes távmunka a legideálisabb megoldás. Nálunk ahol a csoportmunka elengedhetetlen, ott a 70-80%-os home office arány az ami még működőképes.

Sokan mondják, hogy két dolog hiányzott a teljes távmunkánál: az egyik az irodai konyha, a másik a lépcsőház. A lépcsőházban és a konyhában van lehetőség kötetlen beszélgetésekre és ezek időnként mindenki számára fontosak. Másrészt tudjuk, hogy az emberi kapcsolatok genetikai kódunk részei, és szükségesek a mentális egészség fenntartásához. Többek között ezért is félő, hogy a távmunka hosszú távon mentális egészségügyi problémákhoz vezethet.

MTMSZ: Munkaszervezés szempontjából milyen potenciált láttok a mesterséges intelligencia alkalmazásában, különösen a jelenlegi munkatrendek fényében?

K.L.: A  Deutsche Telekomban jelenleg körülbelül 400 AI használati eseten dolgozunk, ezek közül sok olyan van, amelyek a munkaszervezés optimalizálását vagy a munkavállalói élményt célozzák meg. A DT ITS-ben például éves szinten körülbelül 40.000 jelölttel foglalkozunk a toborzási folyamatunkban, ami számos AI megoldással van támogatva, növelve a hatákonyságot és a jelölt élményt. 

Mesterséges intelligenciával támogatott chatbot bevezetésén is dolgozunk az utazások menedzselésére, mivel napi szinten 10-15 külföldi utazás megszervezése hárul ránk. Ez jelentős mértékben könnyíti majd a szervezéssel foglalkozó kollégáink terheit, felszabadítva őket a monoton adminisztratív feladatok alól.

Bevezetünk továbbá egy AI alapú karrierépítési megoldást is. Ez a rendszer a munkavállalók aktuális profilját hasonlítja össze a szakmai céljaikkal, így személyre szabott tanácsokat ad a szükséges tréningekről és képzésekről, valamint iránymutatást nyújt a karrierlehetőségek terén. A kollégák így egyértelmű és célzott támogatást kapnak a szakmai fejlődésükhöz.

Az elmúlt időszakban nagy lehetőségeket fedeztünk fel a metaverzumban is, hiszen ez lehetővé teszi, hogy több kolléga távolról, közösen dolgozzon egy 3 dimenziós virtuális térben például autók karosszériájának tervezésén. Még nem világos, mikor válik ez a technológia széles körben elfogadottá és kényelmes megoldássá, de a potenciálja vitathatatlan.

A jövőben a mesterséges intelligencia az egészségügy területén is fontos szerepet kaphat, különösen a mentális állapot monitorozásában, a stressz jeleinek és egyéb mentális problémák felismerésében. Már most láthatóak olyan kezdeményezések, amelyek ebbe az irányba mutatnak.

A jövőt nagyon nehéz megjósolni, Amara törvénye mentén hajlamosak vagyunk egy technológia hatását rövid távon túlbecsülni, hosszú távon alábecsülni. Meggyőződésem hogy az AI-ra ez hatványozottan igaz: az első tapasztalataink vagy akár kudarcaink alapján korlátozottnak láthatjuk, de 5-10 éven belül feje tetejére fogja állítani a világunkat.

Az interjút készítette: Ehlers Diána, a Magyar Távmunka Szövetség tagja

Milyen a jövő munkahelye?

Kónya László a “Mérlegen a hibrid munkavégzés – Trendek és vállalati jó gyakorlatok” Szakmai Konferencián a “Robotfőnök az otthonomban: Hogyan alakítja át az AI a távmunkát?” nyitó előadásában még több a rugalmas munkaszervezésre hatással bíró nézőpontot oszt meg a résztvevőkkel.

Ott a helyem! Regisztrálok!