Távmunka számokban 2012

Magyarországon csak a dolgozók 3 százaléka dolgozik távmunkában, ám elképesztően nagy igény lenne ilyen munkahelyekre. A munkaadók egy része azonban nem helyesli ezt a munkaformát.

A távmunka azt jelenti, hogy a munkavállaló számítógép segítségével végzi a munkáját – akár rendszeresen, akár időnként, az irodájától távol eső helyről, az otthonából vagy máshonnan. Általában telekommunikációs eszközök – e-mail, telefon, chat – segítésével dolgoznak, s tartják bárhonnan, bármikor a kapcsolatot a kollégáikkal.

Érvek és ellenérvek

Világszerte minden harmadik munkavállaló jelezte, hogy boldogan kapna az alkalmon, ha teljes munkaidőben, távmunkában dolgozhatna – áll a Reuters News számára készített Ipsos-felmérésből. Európában tízből három munkavállaló, Észak-Amerikában a válaszadók negyede szívesen kipróbálná, bár jelenleg nem ilyen formában dolgozik. A magyarok az átlagoshoz hasonló (37 százalékos) arányban említették, hogy szívesen dolgoznának teljes munkaidőben távmunkásként.

A cégvezetők nagyobb része pozitívan ítéli meg a távmunka hatásait – áll a Deloitte egyik korábbi felmérésében. A válaszadók közel fele említette, hogy cégénél nőtt a munkavégzés hatékonysága a távmunka miatt, és szinte ugyanennyien számoltak be a költségek csökkenéséről, a munkavállalói elégedettség növekedéséről. Ez utóbbi a kutatást készítő cég szerint egyrészt arra vezethető vissza, hogy az az alkalmazott, aki a saját idejét menedzselheti és képes önállóan dolgozni, otthon általában hatékonyabb. Másrészt a távmunka alkalmazásával redukálható, sőt bizonyos esetekben ki is iktatható a munkába járásra fordított idő.

A CareerBuilder felmérése viszont épp az ellenkező eredményre jutott: azok, akik otthon dolgoznak, kevésbé „termelékenyek”. A több mint 5000 válaszadó szerint otthon sok a zavaró tényező, ami hátráltatja a munkavégzést. Ilyen például a házimunka, a gyereknevelés és a főzés. A vizsgálat kitért arra is, hogy a távmunkások sokszor egyáltalán nem öltöznek fel: a férfiak 41, a nőknek pedig 21 százaléka hajlamos arra, hogy pizsamában végezze a munkáját, ha otthonról dolgozik.

A távmunkára való átálláshoz egy cégnél alaposan kidolgozott HR-stratégia, az otthoni „iroda” megfelelő felszerelése, a munkához szükséges körülmények megléte, pontos feladatkiosztás, illetve feladatközpontú gondolkodás kell. A főnökök leggyakoribb problémája a távmunkával általában az, hogy úgy érzik, ha nincs az irodában a beosztott, akkor nem is dolgozik. Emellett fontos, hogy a dolgozó személyisége is alkalmas legyen a távmunkára. Ugyanis ehhez felelősség, önállóság, munkaszervezési képesség, kreativitás, illetve pontosság kell.

Könnyen elszigetelődhet az, aki nem látja nap mint nap a kollégáit – véli az Ipsos-kutatásban résztvevők 60 százaléka. A válaszadók több mint fele úgy véli: ez a fajta foglalkoztatás rontja az előléptetés esélyét, 53 százalék szerint pedig több családi konfliktust okoz, mert összemossa a határokat munka és magánélet között. Pozitívumként említették viszont, hogy a távmunka a munkaerőpiacon tartja azokat tehetséges nőket, akik a gyermekvállalás miatt átmenetileg vagy végleg kiesnének onnan, és a távmunkában foglalkoztatottakat kevesebb stressz éri.

Mindenkinek akarni kell

2002-ben kötötték meg az Európai Távmunka Keret-megállapodást. Ebben rögzítették a távmunkát meghatározó alapelveket: például azt, hogy csak megállapodáson alapulhat, és meg kell teremteni a hagyományos munkaviszonyhoz való visszatérés lehetőségét, így például arra nincs joga a munkáltatónak, hogy egyoldalúan távmunkássá minősítsen egy dolgozót. A munkavállalót el kell látni a megfelelő információkkal, a költségeit fedezni kell, biztosítani kell számára az egészséges és biztonságos munkafeltételeket és a speciális oktatásban is részt vehet.

Az uniós keret-megállapodásban az is szerepel, hogy a munkaadónak mindent meg kell tennie azért, hogy a távmunkát végző, azaz otthonról dolgozó személy elszigetelődjön, azért lehetőséget kell biztosítani neki arra, hogy a cég „belsős” munkatársaival rendszeresen találkozzon, információkat kapjon a cégről. A távmunkavégzés tehát nem változtatja meg az adott kolléga státuszát, része marad a közösségnek. A július elsejével hatályba lépő új Munka törvénykönyve (Mt.) szabályozza a távmunkát is. A munkavégzés szabályait sokkal rugalmasabbá teszi, egyszerűbb és áttekinthetőbb rendelkezéseket tartalmaz.

 

Máshol bevált

Európában a távmunka alkalmazásában Dánia és Izland jár az élen, ahol a vállalkozások több mint kétharmadánál gyakorlat a távoli munka. Régiónkban különösen Csehországban népszerű a távmunka, ahol a dolgozók mintegy 9 százaléka teljes egészében távmunkából tartja el magát, és a részben távmunkában dolgozók aránya is 15,2 százalék. Magyarországon ez az arány sokkal alacsonyabb, 0,5 százalék, illetve 2,8 százalék.

Indiában a munkavállalók több mint fele, Indonéziában a dolgozók egyharmada távmunkás. Mexikó, Argentína, Dél-Afrika és Törökország még azok az országok, ahol leginkább élnek ennek az atipikus foglalkoztatási formának az alkalmazásával (mindegyik államban 30 százalék körüli az arány). A másik véglet Magyarország, de Németországban is csak az alkalmazottak 5 százaléka dolgozik így. A svédek 6, a franciák és az olaszok 7, de a kanadaiaknak is csak a 8 százaléka távmunkás – derült ki az Ipsos felméréséből. A távmunkások negyede felsőfokú végzettségű, 20 százaléka 35 év alatti. Főként a magas jövedelemmel rendelkezők, és a férfiak választják ezt a munkaformát.

Forrás: FN.hu, 2012. március 25.